A barátommal úgy döntöttünk, hogy beköltözünk nagypapám régi lakásába, azonban rengeteg munka lesz, mire lakhatóvá és fiatalossá tesszük. Gondoltam megosztom veletek a munkálatokat, hiszen annyira lelkes vagyok, hogy végre egy saját kis kuckónk lesz és ezt szeretném nektek is átadni, mivel én is imádok lakásfelújítós dolgokat nézni/olvasni. Csak és kizárólag a mi ízlésünket fogja tükrözni és ez már csak elképzelve is olyan otthonosan hangzik. Szerencsére a szüleim hatalmas segítség ebben a projectben, ugyanis apukám igencsak ezermester, anyukám pedig a hű kis segédje mindenben. No meg mi ketten is ott vagyunk Jocóval és csináljuk amit tudunk. :)

A képek minőségéért előre is elnézéseteket kérem, nem úgy terveztem, hogy fotózgatni fogok, ezért csak a telefonom volt nálam.

Mire Portugáliából hazaértünk, a szüleim már belevágtak az első lépésekbe. Kivették a konyhabútort és leszedték a csempék egy részét a konyhában. Hiába a 70-es években lett feltéve, 1-2 kivételével jó állapotban vannak és remélhetőleg hófehérre le is tudjuk majd szépen mosni, így az megmarad majd a pult és a szekrény között, mivel amúgy is fehéret szerettem volna. Egyelőre itt meg is álltak, mert a többihez, a bútor és csempeválasztáshoz már én is kellettem. A pvc padló egyelőre maradt, így a festék potyoghat erre, úgyis fel lesz szedve.

Megérkeztünk és pár nappal később, de annál hatalmasabb hévvel bele is vágtunk mi is. Tudtuk az elején is, hogy hatalmas fába vágom a fejszém, de ilyen az, ha az ember jányának komoly elképzelései vannak a fejében. Fehér falakat akartam mindenhova, semmi tapéta, vagy lambéria. Kezdhettük tehát az ősidőkből fent maradt tapéta levakarásával, ami még annál is nehezebb, mint gondoltuk, hiszen kiderült, hogy nem 1, hanem két réteg tapéta volt már azokon a falakon. Volt ahol szépen, szárazon levált, azonban a legtöbb felületen nagyon keményen oda volt ragadva a falhoz.

Mit tesz ilyenkor egy modern ember? Utánanéz a gugliban! Találtam is pár megoldást, hogyan szedhetjük le. Végül nem vettünk tapéta felszedő folyadékot, mert az plusz költség lett volna és egy teljes lakás felújítása nem olcsó. Maradtunk tehát a házi praktikánál, festőhengerrel vizeztük a falat. Mivel több réteg volt, ezért jó néhányszor meg kellett ismételni a folyamatot, míg végül a spatulával mindent le tudtunk szedni.

Közben megérkezett a vizes ember, hogy felmérje a terepet és így tudtunk előre informálódni, mit hogyan lehet megoldani a bérházi lakásban. Speciális kérésünk volt, hogy a csap és a zuhanyzó ne egybe legyen (átfordítós megoldással), hanem külön legyen a víz. Emellett ki kell majd cserélni a wc-ben és a konyhában is a csöveket, mert rettentően el vannak már rohadva. Durva meló, de hamar meg lesz. Legalábbis úgy, hogyha előtte mi kivesszük a kádat és leszedjük a csempéket. Szóval a bontás részét apáék bevállalták, hogy kevesebb költséggel járjon.

Ja és amikor a kezem elfáradt, akkor jöhetett a lazítás, azaz pakoltam a cuccokat a szobában, dobozoltam a könyveket, elpakoltam a nippeket. Szóval kicsit kimerítettem a hátam is a dologban, de cserébe legalább semmi látszatja nem lett. EGYELŐRE! :)

Talán kicsit türelmetlen vagyok, de ez csak az izgatottságomból adódik. Nagyon várom már, hogy magam előtt lássam az elképzelteket és végre beköltözhessünk az urammal.