Az sorozat első bejegyzésében (Sminkelés a világon I. - Amerika) bemutattam, hogy a nyugati emberek milyen technikákat alkalmaznak legtöbbször a sminkelésben. Kaphattatok egy képet arról, hogy mi számít szépnek és hogyan érik el a kívánt hatást. Most azonban egy másik térséget veszek górcső alá, ahol láthatjátok, hogy igencsak eltér a szépségideál és a nők sminkelési rutinja. 

Természetesen náluk is a makulátlan és tökéletes arcbőrre törekednek, mint mindenhol a világon. Viszont mégis más módon, ugyanis keleten az számít szépnek, minél harmatosabb, világosabb és üdébb valakinek az arca. Az egész kinézet arra törekszik, hogy legyen fiatalos, cuki és olyan, mint egy porcelánbaba. Így a kontúrozás egyáltalán nem jellemző náluk, sokkal inkább a rózsás arcpír, ami édes bájt sugároz. Ezt is főként a rózsaszínnel érik el, igen halványan, hogy természetes maradjon a hatás. Nem a járomcsont kiemelésére törekednek, tehát a pírt az almácskákra teszik, hogy a hangsúly megmaradjon középen. A highlighter használata is frissességet ad a pofiknak, de nem ez a legjellemzőbb lépés a rutinjukban. 

A szemöldöknél és a szemnél is olyan technikát alkalmaznak, ami az arcnak aranyosságot, "kiskutyás" tekintetet kölcsönöz. A szemek alatt mesésnek találják az apró kis puffadtságot, mert arra emlékeztet, mintha a tekintet mosolyogna. Aki nem rendelkezik ilyennel, hát rajzol magának.

A cicás szem helyett inkább lefelé ívelik a tusvonalat, vagy satírt, hogy ezzel is úgy tűnjön mint egy kérlelő szomorú kiskutya. A szemhéjon főként natúr és pasztell árnyalatokat használnak, ami nem üt el annyira a természetestől. 

A szemöldöknél az a szép, ha minél vastagabb, és egyenesebb, de meghagyva a világos tónust, hogy ne legyen túl hangsúlyos. 

A száj kifestésénél egy manapság nyugatra is átvándorolt technikát használnak, miszerint csak a száj közepén festik ki erősebben, a kontúr pedig halvány marad, szinte beleolvad a bőrbe. Az ajkakon is főleg a pasztellek és rózsaszínek kerülnek előtérbe.